1.fejezet-Los Angeles

A repülőút nagyon hosszú, és fárasztó volt. Bár már kezdtem megszokni. Ez volt a 3. éve annak, hogy a nyarat apukámnál töltöm. Az egész út alatt, vagy azon töprengtem, vajon ez is olyan unalmas lesz-e mint az 1 évvel ezelőtti. Jó oké, szeretem aput, de valljuk be nem egy szórakoztató társaság. És még barátokat se sikerült szereznem. Ezen gondolkodtam, ha meg nem akkor aludtam.
Mikor megérkeztem a reptérre, a nagy tömegben, (hiába volt éjjeli 3) nem találtam meg aput, és a csomagjaimra is nehezen bukkantam. De még jó, hogy apu szemfüles volt.
-Sziaa kicsikéém! Jajj annyira hiányoztál. Úgy vártam, hogy láthassalak.-lelkendezett, még mindig szorosan magához vonva.
-Én is nagyon örülök Apa. De nem kapok levegőt.-nyafogtam
-Nagyon jól fogod érezni magad.Garantálom.-mosolygott, és egy óriási puszit nyomott az arcomra.
Miután felvettük a csomagjaim, és miután a kocsival hazamentünk, ledobtam magam a kanapéra.
-Drágám, reggel kérlek ne ijedj meg.-mondta
-Nem vagyok az az ijedős típus. De amúgy mi okom lenne?-kérdeztem felvont szemöldökkel.
-Hát tudod, nekem most van egy kapcsolatom. Barbara a neve, és itt lakik ő is.-mondta, miközben próbálta kerülni a tekintetem.
-Hogy mi? Ugye csak viccelsz??? Miért nem szóltál?-vontam kérdőre.
Apa sosem volt szerencsés a nőkeresésben. Vagy kihasználták, becsapták, vagy csak játszadoztak vele. (Kivéve Anyát) És mióta Apuval elváltak egyetlen egy nő sem volt vele sokáig.
-Mert ismerlek. Ha szóltam volna, el sem jössz. És általánosságban igazad is lenne a nőkkel kapcsolatban de Barbi más. Ő tényleg engem szeret, és nem a pénzem.-mondta meggyőzően.
-Hát oké. Nem fogom beleártani magam az életedbe. De ha az lenne, mint eddig, akkor csak hoyg tudd, én szóltam.-motyogtam.
Ezt a témát a továbbiakban mellőztük, és az otthoniakról beszéltünk. De azt sem sokáig, mert ruhástól, mindenestül elaludtam a kanapén.
Másra nem emlékszem
***
Reggel az ágyamban ébredtem. Meglepődtem és azonnal végignéztem amgamon, miben vagyok. Igen kínos lett volna ha apám öltöztet át. De szerencsére nem. A ruhámban voltam.
Felkelve, szétnéztem a "szobámban" majd mikor megállapítottam, hogy semmit sem változott, kipakoltam a táskám, és a neszeszeremmel együtt a fürdőbe vonultam, hogy vehessek egy forró zuhanyt.
Irtózatosan jól esett a vízsugár alatt állni, és ellazulni. Kitisztítottam a gondolataimat, majd kezdtem felkészíteni magam a "bájcsevejre" melyet apám nőjével kellett lebonyolítanom.Miután felöltöztem és leindultam a konyhába ott láttam  aput és Barbarát kávézni. (és cigizni) Furcsa, mert apu nem bírta a dohányosokat, és most tessék...
Odamentem, és köszöntem.
-Sziasztok.-mosolyogtam. Próbáltam a kedves énemet előcsalogatni
-Szia drágám.-mondta apa egy korty kávé után.
-Szia Lindsey-mondta lágy hangon a nő.
-Apa, van még kávé?-kérdeztem.
-Igen, persze.-Ott, nézd!-mutatott a pultra
Miután töltöttem magamnak és leültem közéjük, nézni kezdtem apuékat.
Most valami tényleg más volt. Ez anő, olyan furcsán nézett apára, mint ahogyan régen anyu is tette. Szeretettel, és lágysággal. 
És még kedvesnek is tűnt.
Miután túlestem a szokatlan mód kellemes beszélgetéssel kimentem kicsit körülnézni a városban.
A szomszéd ház kertjében egy lány játszott a kutyájával.
Barna haja a szemébe omlott, és kedvesen mosolygott. Amint meglátott, talpra emelkedett, és felém kezdett jönni.
-Szia. Én Clau vagyok. És te? Hogyhogy Ray házából jöttél ki?-kérdezte
-Én Lindsey. Hát tudod ő az apám. És nyáron most itt leszek nála.-mondtam.
Szimpatikus lánynak tűnt.
-Ja értem. Hát akkor biztosan jóban leszünk.-mosolygott.
-Ja, remélem.-helyeseltem.
-Na akkor szerintem kezdhetnénk is a barátkozást. Mit csinálsz később?-vigyorgott.
-Huhh, hát semmit. Azt terveztem hogy itthon ülök, és szórakoztatom magam a tv-vel, stb.. Tudod, azok a szuperizgalmas romantikus nyáladzások..-mondtam gúnyosan..
-Jah, azokat én is szeretem..-helyeselt unottan. Na, lehet tényleg jóban leszünk...
-Figyelj csak, te is meg én is bemegyünk, átöltözünk, és egy negyed óra múlva itt?!-kérdeztem.
-Jó, rendben.-mosolygott. Mindig is szerettem a közvetlen lányokat. Akik mernek kezdeményezni.. Mármint nem úgy értve...
-Na akkor nemsoká. Szia.-köszöntem és már szaladtam is be.
Annyira örültem, hogy végre találtam egy új barátnőt. Az eddigi nyaraim amiket itt töltöttem, nem voltak fényesek. 
Felszaladtam, felvettem egy pólót, és egy farmer nadrágot, majd elmentem fogatmosni, azután pedig lementem, és elmondtam Apuéknak, hogy mit tervezek.
Elején nem nagyon örülök hogy "azzal a lánnyal, aki mindenféle butaságot csinál?" tervezgetem a programomat.
Én viszont mit sem törődve vele, felhúztam a cipőm, majd a táskámat előkerítve indultam ki.
A hosszú, szőke fürtjeimet hagytam a vállamra omolni, és úgy várakoztam.
Bekell vallnom, ez volt az eddigi leggyorsabb elkészülésem.
-Na szia csajszi. Indulunk?-kérdezte
-Igen, felőlem. Csavarogjunk. Úgyse ismerem a várost.-mondtam
-Naaaa zsír. Micsoda megtiszteltetés, hogy én mutathatom meg.-kuncogott.
-Egyébként te mióta laksz itt?-kérdeztem.
-Hát, azt hiszem 2 hónapja volt fél éve.-mondta, miközben a cipőjét fixírozta.
-Értem. akkor azért nem láttalak még itt.-mondtam
-Aha. És te egyébként honnan jötél?-kérdezte
Feleltem neki, majd mégjobban belebonyolódtunk a beszélgetésbe.
Sikerült kicsit közelebbről megismernem.
De azon igen meglepődtem, mikor elővett egy szál cigit.
-Te cigizel?????-kérdeztem óriási meglepettséggel a hangomban. Aztán eszembe jutottak apu szavai. Aki mindenféle butaságot csinál...
-Igen. Előfordul!Te?-kérdezte
Nem tudom miért mondtam de ki akartam próbálni milyen a cigi.
-Igen, nekem is van hogy előfordul.
-Komoly?-kérdezte, körülbelül most ő olyan hangnemben mint én az imént.
-Aha.-feleltem.
-Akkor viszont megkínállak.--mondta miközben előszedte a dobozt, és felém tartotta.
Pár slukk után, igen kapart a torkom, és még köhécseltem is.
-Aha, látom, te tényleg cigizel.-mondta gúnyosan.
-Jóó.-mondtam leintvwe, miközben a torkomat masszíroztam.
Na, hát többet ezt sem próbálom ki...
Clauval elmentünk egy üzletbe, ahol nagyon sok szép ruha volt, de most nem vittem túlzásba. Csak 2 felsőt vettem, és egy pulcsit.
Clau viszont annál inkább. Ő vet vagy 5 felsőt, meg vagy 3 pulcsit..Hát legalább az esős napokon nem  fogok unatkozni. Szerencsére, ő is az a vásárlásmániás.
Ez még mindenképp jóljöhet.
Elmentünk pizzázni is, majd elindultunk haza. Sok volt a szatyor, így busszal mentünk.
Volt egy helyes srác, akivel szemeztem, de semmi több.(sajnos)
Clauval már a házelőtt voltunk, és megbeszéltük hogy a hétvégén elmegyünk bulizni. 
-Na szóval itt vagyunk. Tudod mit Lin? Ha már a várost megmutattam, megmutathatnám a szórakozóhelyeket! Mit szólsz? -kérdezte csillogó szemekkel.
-Jó rendben van. De nem ígérek semmit. Apámon múlik-mondtam,  majd elköszönés után besiettem a házba.
Apu, és a barátnője a nappaliban beszélgettek, és hallgatták a híreket.
-Megjöttem!-kiáltottam.
-Lin, gyere kérlek!-szólt Apa.
Bementem, és kérdőn néztem rá.
-Anyád hívott, és azt kéri mihamarabb hívd fel!-mondta
Basszus!!! Megígértem neki, hogy amint megérkezek felhívom! Hát erről ennyit. Most tuti kivan akadva-gondoltam
-Jó oké. Na de én felmegyek.-mondtam, majd megfogva a cuccaim feltrappoltam.
Letettem a zacskókat a szekrény mellé, én pedig beültem a fotelba, és elővettem a telefonom.
Anyu részletesen kikérdezett, hogy ment az utazás, apuval megvagyunk e stb.. Én szépen beszámoltam neki mindenről(a cigizést kivéve), és megnyugtattam hogy minden oké.
Bekapcsoltam a gépet, és msn-eztem egy keveset. Nora fennt volt, így volt rá alkalmam, hogy beszélgethessünk.
 Este elmentem fürdeni, majd lefeküdtem aludni. 
Azt álmodtam, hogy találkoztam a kedvenc színészemmel, és szültem neki egy kisfiút. Pff. Micsoda badarság. Még hogy én, meg a szülés? Haha. Vicces lenne. Én nagyon szeretem a kicsiket, mert tündériek, de nem érzem úgy, hogy én alkalmas lennék rá.
Reggel megittam a kávémat, megreggeliztem, és Barbara elráncigált magával manikűröshöz...
Kicsit tudtunk komolyabban is beszélgetni, úgy apuról, meg a terveikről, de nem akart túlságosan belefolyni. És én sem.
Hazaérve, átmentem Clauhoz, és nagyon jól éreztem magam.Sokat nevettünk, és bohóckodtunk. 
Azt hiszem új barátnőre találtam.
Délutánra kitalálta, hogy bemutat a barátainak, és hogy elmegyünk a kedvenc helyükre, ahol a legtöbbet vannak. Kicsit féltem a társaságától, hogy netán nem jönnék ki velük, vagy majd nem fognak szimpatizálni, de Clau megnyugtatott.
Szóltam Apának, majd elindultunk.